a történet személyes szálakon függ, édesanyám ugyanis jelenleg a magyar állami bürokrácia szarul működő, de legalább mindenféle logikát mellőző üzemének rücskös faszát szopja: a BE NEM ADOTT, MEG NEM IGÉNYELT gázártámogatást kell most bizonyítania, hogy ő bizony annak ellenére, hogy NEM IGÉNYELTE, biztos nem jogosult rá.

értsd: kapott egy nyomtatványt, amin megigényelhette volna a gázártámogatást. ő azonban, gerinces polgárként felmérte, hogy bizony semmiféle kanyarral vagy manőverrel nemfog beleférni ebbe, nem jogosult rá, és igazából nem is tartja szükségesnek, ezért a NYOMTATVÁNYON LEÍRTAKNAK MEGFELELŐEN (amennyiben nem kívánja megigényelni, ne töltse ki, ne küldje vissza) cselekdett, és leszarta az egészet.

folyomány: kapott egy határozatot postán (1 éves késéssel), miszerint ő ténylegbizony nem jogosult minderre; azonban hogy ez hivatalos és pontos legyen, be kell szereznie mindenféle iratot és bizonylatot; azaz: a saját, és a lakásba bejelentett fia (én) SZJA bevallását, vagy munkáltatói igazolásokat (2 évvel ezelőttieket). a sajátjával még nincs gáz, de a cég ahol én 2 éve dolgoztam, az bizony már nem létezik, ebből fakadóan a munkáltatói némiképp húzós, azt pedig nem igazán várhatják el, hogy adóhivatalba mászkáljon bárki emiatt.

természetesen a kedves hivatalnok asszony kilátásba helyezte, hogy amennyiben ezeket nem szerzik be, úgy anyám számíthat egy 50 rugós bírságra, meg kifizetteteik vele a KÜLÖNBÖZETET! kérdem én, milyen különbözetről van szó, ha egy retkesbüdös fillért nem szopott ki az állam csöcséből?

az igénylőlapon feketén fehéren le van írva hogy amennyiben nincs igény, tekintse levelünket tárgytalannak. és ezután egy suttyó hivatal BÜNTIVEL FENYEGETŐZIK, ha nem támasztod alá iratokkal az Ő FELESLEGES HATÁROZATUKAT? és mindezt miért?

MERT A SZOFTVER NEM TUDJA ÚGY LEZÁRNI AZ ÜGYET, HA NINCS MEG A MEGFELELŐ IRAT!

*derelict tömeges állami sünszarásról álmodik.

a buzz.hu linkbufferéből keveredhetünk el a viruskommando freeblogjára, ahol a szerkesztő, Vidi Rita világuralmi céljairól értekezik. első látásra az egész blogbejegyzés valami onlinemarketing hírlevélre, vagy egy amcsi infomercial memójára hasonlít; hatalmas headlineok, “mire jó?” “ennek most vége”, “miért jó neked?”, “mi szolgálja a célokat?” felvezetők, de a katarzis valahogy elmaradni látszik.

bevallom, a fent vázolt post olyan szinten terjengős és céltalan, hogy képtelen voltam végig olvasni. meg van ugyan csapva egy valag feminizmussal az elején gazdag és sikeres nőkről (mamikról), illetve az őket mellőzni próbáló undorító férfiakról, de ettől próbáltam eltekinteni, már csak politikai korrektségből is.

a baj ott ért, hogy a többi post is hasonló. mindenütt terjengős headlineok, utalgató, célozgató üzenetek, semmi tény, semmi konkrétum – jó eséllyel egy kicsi, a post végén. igazi csemege a spames post, de a kedvencem az “évente egyszer foglalkozok vírusvédelemmel” témájú post volt, ahol számomra is kiderült a blog valódi célja; fizetős információosztás, “szaktanácsadás” és távsegítség a blogírónál kisebb hozzáértéssel rendelkezők számára.

mostmár nagyjából világos a szitu; a hölgy valószinűleg befizetett valami “önmegvalósító” “passzívjövedelem” tanfolyamra, ahol ezeket a hatékony marketingstratégiákat elsajátítva, kisgyerekes anyukaként otthonról végezhető vállalkozásba kezdett – a szándék dicséretes, de a körítés csapnivaló.

tanácsként csak annyit tudnék hozzátenni, hogy ha Rita ezt az egész vírusirtósdit komolyan gondolja, revizionálja kissé a marketingstratégiáját és az internetes jelenlétét, mert biztos vagyok benne, hogy nem csak bennem kelt rossz szájízt a történet.

“Tisztelt Cím! A ***-*** rendszámú Szuzuki, az ****** ****** logójával ma éjjel a Bacsó Béla utcában parkolt. A riasztója hajnali 3 óta szól. Ha a kolléga nem megy ma dolgozni, akkor megtaláltam. Ha máskor meglátom a tulajt a környéken, akkor meg lesz baszva. Ki lesz filézve. Üzenem neki, hogy a kurva any dárért kapcsolod be a riasztót, ha nem hallod, hogy szól. Szívesen szétverném a kocsit magát, de az neked nem fáj eléggé, te fasz. Remélem mindenki csuklott az éjjel a cégben. Üdv”

szokás szerint csillagoztam, személyiségi jogok and such. meglepő amúgy, mennyire találékony a magyar még egy ilyen agresszióval túlfűtött szituáció esetén is.

legyen vicces tehát, mondá az ész és megvizionált jópár ötletet a szárnyasbetétre hajazó debilitáson át egészen az üvöltve tomboló népdalénekes szakadt-rokker baromságig.

“a rokker jó, micsoda ötlet, megvesszük!” – kiáltott fel az ügyfél, és nyomban hozzá is láttak az ötlet kidolgozásához, amikor is egy csendes hang szólalt fel a háttérben: “ismerek egy megasztárost, miért nem csináltatjuk vele?” kapcsolati tőke tehát lőn, megspórolták az amugyis kínos előadókeresgélést – és persze a sógorkoma is jól jár. persze a tény, hogy valaki bent volt a megasztárban, még nem jelent különösebb tehetséget sem zenei, sem egyéb kreatív vonalon, de a megvalósítást végülis odabízták.

lett is ám minden ami jó, szem s száj ingere: humor, debilitás, szájbarágós poénok, fiatalságot megcélzó southpark-szerű látványvilág (közel sem). lett bókbolt féle “több zenei stílusban előadjuk ugyanazt” virtuozitás, melyben a már említett megasztár brillirozhatja a zenei tehetségét és előadóművészi képességeit (nincsenek). mivel az első megoldás egy funky diszkó utánérzés, lett hozzá egy retro zenegép és egy mindenféle viralitástól mentes microsite (még egy küldd el haverodnak form sincs). mindez az egész a megasztár nevével fut, és semmivel sem tünik többnek egy álmos délutáni gondolatnál, meg egy megfeneklett féltehetség önérvényesítési kapálózásánál. persze lenne benne kraft, de mindezek elvesztek a magyar mentalitás bűzös-ragacsos mocsarában – kár érte.

a fentiekben direkt nem írtam konkrétumot, direkt nem írtam url-t. aki akar, ráismer, akit bánt, az meg ugyis csak belemagyarázza. minden hasonlóság létező személyekkel csak a képzelet műve, ugye.

Welcome to Ogilvy’s new WEB 2.0 solution – this site – that will serve as the new core communication platform of our agency.

viccezünk, kérem? egy 3rdparty blogmotort kiáltunk ki céges website-nak, vagy web2 megoldásnak? hát szentséges felmosóvödör! agyukra ment a hype?

home? blogfelület. portfolio? postolt képek, söt! YOUTUBE VIDEOK! web2 büntet. persze hatalmas királyság ügyfélnevekkel tagelni a postokat, kereshetőség überalles. linkek is vannak, egyenesen vissza a hómra. contactra beágyazott guglimap, valamiféle “zeemaps” service-en keresztül (he?).

derelict says:
kik ezek az ogilvy-ék?
nec says:
ez kerlek A Vezeto Magyar Kreativ Ugynokseg
Az Oglivy, A Kreativitas

hát hogy is mondjam… “nem jött át”.

egy pillanatra elgondolkodtam, hogy ezek vajon tényleg 4 BITES GIFEK-e, de végül rájöttem, hogy nem ez volt a legnagyobb baj. a képek vizualitását ugyanis egy álmos délután alatt le lehet scriptelni flashben, címet pedig szerkeszthetünk alá loremipsum generátorral, mondjuk egy magyar szótárállományból (kb koffán úr is hasonlóképp cselekedhetett). sebtiben fotógépet ragadtam, az eredmény alant. eszünkbe jutott még, hogy kinyomtatjuk a fényképeket, és “Kostyó Nándor, fotóművész” címen mellétesszük – az lett volna igazán a művészetek szinergiája.

a korrektséghez hozzátartozik, hogy később rákerestem ifju Koffán Károly nevére, hogy talán mentségéül szolgáló adatként kiderüljön, mindössze 12 éves, de nem, életrajzi adatot egyet sem találtam. találtam viszont jópár grafit és szénrajzot, portrékat, tanulmányrajzokat, és egytől egyig remek minőséget képviseltek, számomra bőven fedve a képzőművészet fogalmát. sajnos a pixelizált rémlátomások az online galériát is rongálták, igy a tévedés lehetősége kizárt: valóban a művész urat találtam meg.

reméljük, egyszer vesz neki valaki egy photoshopot, és akkor talán a színekben elérhet némi mélységet.

lehetséges megoldás: irány a c:\windows\system32\drivers\etc\hosts file, amibe a következőt befűzni:

72.14.255.91 picasaweb.google.hu